Hanna és én (Lisa) tanítás után az udvaron üldögéltünk.
Szerencsére már simán lehet járkálni egy rövid ujjú pólóban is, hiszen itt a tavasz. Körülöttünk mindenfele kisebb-nagyobb diákok beszélgettek, fogócskáztak stb. Egyszer csak a sulirádióbólfelcsendült a Cup Song és mindenki egyszerre kezdte énekelni a mostani nagy slágert. Mi Hannával egymásra néztünk és elmosolyodtunk, mert ugyanarra gondoltunk. Mindketten megtanultuk poharakkal (és poharak nélkül is) a Cup Song-ot és YouTube-on is van egy videónk róla.
"I got my ticket for the long way round
Two bottle whiskey for the way
And I sure would like some sweet company
And Im leaving tomorrow what do you say?
When Im gone... "- énekeltük egyszerre és közben a kezünkkel doboltunk.
-Lea, neked olyan jü hangod van!- kezdte el Hanna sokadszorra is ezen a héten- De komolyan! Jelentkezned kellene a Sing Star-ba!
-Persze- nevettem ki egyből, mert szerintem nincs olyal hű, de jó hangom, csak éppen nem olyan hamis.
-Én a helyedben már rég jelentkeztem volna valami tehetségkutató műsorba vagy valami!
-Esélytelen lennék.. Oda csak tényleg azoknak kell menniük, akiknek nagyon jó hangjuk van...
-Szerintem neked is nagyon jó hangod van! -na igen. A környezetembe mindenki azt mondja, hogy nagyon jó a hangom, tanuljak énekelni és menjek el valami ilyen műsorba.
-Köszönöm, aranyos vagy, de most inkább beszéljünk a buliról! -A buli. Minden évben a suli rendez egy Tavasz -köszöntő bulit-t, ami jövő héten lesz. Ide csak gimisek jöhetnek be, a többi diák a suliból nem, (A sulinkba általános iskolások is járnak). Az idei év témája a karaoke. Lehet jelentkezni, hogy ezen a bulin felléphess, énekelhess. Sokan mondták az évfolyamomból, hogy jelentkezzek, de nem volt bátorságom.- Van már ruhád? -fordultam Hanna felé.
-Nincs sajnos... De holnap elmehetnénk ruhát nézni, ha még neked sincs!
-Elmehetünk, én ráérek holnap. És még nekem sincs ruhám.
A lakásba belépve jó illatok fogadtak. Benéztem a konyhába és anya épp palacsintát sütött.
-Szia kicsim!
-Szia!
-Volt valami érdekes ma a suliban?
-Semmi különös. Holnap elmegyünk Hannával ruhát venni a bulira.
-Buli?!- lépett ki apa a szobából.
-Jajj, ez csak egy sulis buli! Tudod, már tavaly is voltam..
-Ó, tényleg- jutott hirtelen eszébe- Mikor is lesz?
-Jövő péntek..
Miután a szüleimmel megbeszéltem a fontosabb dolgokat a szobám fele vettem az irányt. Beléptem a szobámba és nem kis meglepetésemre az öcsém épp a cuccaim között turkált.
-Te meg mit keresel a szobámban?
Rémülten nézett felém, olyan lelepleződtem stílusban, de mielőtt megszólalt volna rákiaáltam:
-Kifelé!!
-Na, mi ez az ordibálás? -hangzott anya hangja at alsó szintről- Inkább gyertek enni!